Esemény
2019.11.05.

1899 - 2019 – 120 éves Mladá Boleslav-i motorfejlesztését és -gyártását ünnepli a ŠKODA

120 esztendeje, 1899. november 18-án mutatta be első ízben a Mladá Boleslav-i Laurin & Klement vállalat saját fejlesztésű, egyhengeres motorkerékpárjait, amelyeket mindössze néhány év múlva már keresztben beépített kéthengeres, illetve akkoriban egyedülálló soros négyhengeres erőforrások követtek. A Voiturette A formájában 1905-ben már az első autó is megérkezett Mladá Boleslavból, s a jövőre immár 125 éves jubileumát ünneplő cseh gyártó palettáját hamarosan számos fejlett, gépkocsik, repülőgépek és más alkalmazások számára kifejlesztett motor bővítette. Saját tervezésű konstrukciói a versenypályákon és a mindennapokban egyaránt bizonyították képességeiket. Érdekesség, hogy a ŠKODA AUTO elektromos mobilitási hagyományai egészen 1908-ig nyúlnak vissza.
skoda

Christian Strube, a ŠKODA AUTO igazgatótanácsának a műszaki fejlesztés területéért felelős tagja hangsúlyozta: „A ŠKODA AUTO ma a világ legrégebbi autógyártói közé tartozik, innovatív motorfejlesztésével világszerte generációkon át nagyban hozzájárult az egyéni mobilitáshoz, s e hagyományok és tapasztalatok ösztönöznek minket a mai napig. A ŠKODA meghatározó szerepet tölt be a Volkswagen-csoport motorfejlesztésében és -gyártásában, az itt készülő erőforrások a vállalatcsoport különböző járműtípusaiba és platformjaiba kerülnek. A Volkswagen-csoportnál beépített motorok több mint ötöde a ŠKODA AUTO fejlesztése”.

 

120 éve egyhengeres erőforrással vette kezdetét a motorgyártás

1899 tavaszán, azaz nem egész négy évvel a Laurin & Klement vállalat alapítását követően, kiegészítő benzinmotorral bővült a kerékpárok kínálata, s a fiatal cég már 1899. november 18-án saját tervezésű erőforrással hajtott motorkerékpárt mutatott be. A Slavia A-típus különböző, 1,25 és 1,75 lóerős teljesítményváltozatokban készült, s a konstruktőr Václav Laurin innovatív elektromos gyújtást és saját karburátort is tervezett. 1902-ben a vázba keresztben beépített kéthengeres motorral készült el a BB prototípus, a következő évben pedig megkezdődött a V2-es CC-típus gyártása. A vállalat emellett vízhűtésű motorokat is készített.

1904 szeptemberében licencszerződés született az L&K motorok „Germania” márkanév alatti, drezdai gyártásáról és még ebben az évben elkészült a világ első négyhengeres erőforrással hajtott motorkerékpárjainak egyike, a négy egymáshoz csatlakozó egyhengeres egységgel szerelt Laurin & Klement CCCC-típus. Műszaki továbbfejlesztésének eredményeképpen 1905-ben már közös főtengellyel készült ez az aggregát, a hátsó kereket pedig bőrszíj helyett fémlánc hajtotta. A Laurin & Klement motorkerékpárok egészen 1910-ig tartó korszaka 1905 tavaszán érte el csúcspontját, amikor az L&K megnyerte a franciaországi Dourdanban rendezett nem hivatalos világbajnokságot.

 

Átállás a motorkerékpárokról az autókra

1905 áprilisában, Prágában mutattak be első alkalommal Mladá Boleslavból származó gépkocsimotort, amelyet ősszel a márka első autója, az L&K Voiturette A kapott meg. Az 55 fok hengerszögű V2-es, vízhűtésű egyliteres aggregát 5,2 kW (7 LE) teljesítményt produkált. Az elkövetkező két év során soros két- illetve négyhengeres erőforrások is születtek, az FF modell (1907) e fejlesztés gyümölcseként készült soros nyolchengeres motorja pedig az első ilyen konstrukció volt Közép-Európában. A František Křižík feltalálóval folytatott együttműködés eredménye egy az E-típus műszaki alapjaira épülő, két egyenirányított elektromos motorral hajtott hibridjármű lett. Ugyancsak az L&K-korszak csúcspontjai közé tartozott a különösen hosszú, 250 milliméter löketű FCR versenymotor (1909), valamint az EL négyhengeres aggregát, amellyel 1910 áprilisában első ízben szállhatott fel cseh földről, cseh legénységgel repülőgép. A járműmotorok mellett telepített belsőégésű konstrukciók is készültek Mladá Boleslavban, akárcsak motoros ekék és generátorok számára tervezett aggregátok.

 

Nagysorozatú motorgyártás 1929-től

A húszas évek során az L&K/ŠKODA választékában például tolattyús vezérlésű motorok, illetve a Ricardo-égésterű ŠKODA 4R és a ŠKODA 6R modellek is szerepeltek. 1929-ben vette kezdetét Mladá Boleslavban a szerelőszalagos motorgyártás, a kínálat csúcsán a kilenc helyen csapágyazott főtengellyel kialakított, soros nyolchengeres erőforrással szerelt ŠKODA 860 állt. Az újgenerációs járművek nagyjavítását acélhüvelyes hengerek könnyítették, amelyek eleinte száraz, később (1937) pedig nedves hűtést kaptak. Ugyancsak 1937-ben állt át a ŠKODA az SV-rendszerről az OHV-szelepvezérlésre. A márka zászlóshajójának szerepét ekkor a soros hathengeres aggregát hajtotta ŠKODA SUPERB 860 töltötte be, de korlátozott darabszámban 4,0 literes V8-as modellek is készültek (1939). Mindezeken túl a ŠKODA kedvező árfekvésű és igen népszerű egyliteres, négyhengeres motorokat is készített, amelyek következetes fejlesztésével már a háború utáni időszak megbízható motorjainak alapjait fektette le.

 

Az első nagynyomású alumíniumöntéssel készült motorok

Forradalmi újdonságot képviselt a cseh autógyártó palettáján a ŠKODA 1000 MB motorja, amelynek blokkja – egy eredetileg cseh szabadalom alapján – nagynyomású öntési eljárással készült, igen alacsonyan tartva az erőforrás tömegét. E fejlett gyártástechnológia a versenysportban is bevált, például a ŠKODA 130 RS esetében, amely 1977-ben kategóriagyőzelmet aratott a Monte Carlo Ralin. Az innovatív motor- és gyártáskoncepciót a ŠKODA újgenerációs, elsőkerékhajtású modelljeinek a ŠKODA FAVORIT 1987-es bemutatkozását követően is megőrizték.

 

Motorbeszállítás a vállalatcsoport további márkái számára

Miután a ŠKODA 1991-ben a Volkswagen-csoport tagjává vált, már 1997-től a vállalatcsoport más márkái számára is szállított motorokat Mladá Boleslavból. A saját tervezésű erőforrások eleinte 37 kW (50 LE) teljesítményű, 1,0 literes konstrukciókként készültek, majd 2001-ben beindult az 1.2 HTP háromhengeresek gyártása, amelyek a Volkswagen Fox és Polo, illetve a SEAT Ibiza modellekben is megjelentek. Nyolc évvel később az 1.2 TSI révén közvetlen befecskendezésű, gazdaságosabb és környezetkímélőbb négyhengeres motorok új generációja érkezett. 2014. szeptember 4-én helyezték üzembe Mladá Boleslavban az új motorcentrumot, amely tovább bővíti a ŠKODA AUTO motorfejlesztői kompetenciáját.

 

Mladá Boleslav-i motorok Mexikóban, Indiában és Afrikában

A ŠKODA székhelyén, Mladá Boleslavban, jelenleg az EA 211 motorcsalád 1,0 és 1,6 liter közötti összlökettérfogatú tagjai készülnek, amelyeket az Európai Unióban, Mexikóban, Indiában és Afrikában építenek be. A legfiatalabb aggregát a 2018 óta készülő, 65 és 80 lóerő közötti teljesítményváltozatokban kínált 1.0 MPI EVO. Az MPI-motorok világszerte legnagyobb gyártója – Sanghaj, Csangcsun és Csengdu gyáraiban – mintegy 60 százalékos részaránnyal Kína, míg a Közép- és Dél-Amerika piacain kínált gépkocsikba Brazíliában készült motorok kerülnek, Oroszországban pedig a helyi piacra készülnek erőforrások.

 

A ŠKODA AUTO által Mladá Boleslavban fejlesztett, MPI-befecskendezésű három- és négyhengeres erőforrásokat világszerte több mint kétmillió példányban gyártják, illetve építik be évente. A ŠKODA AUTO fejlesztésében született minden aggregát megfelel az adott ország legfrissebb követelményeinek és károsanyag-kibocsátási előírásainak. A ŠKODA mérnökeinek rendelkezésére álló jelentős know-how a nagysikerű ŠKODA FABIA R5 raliversenyautó motorfejlesztésében való részvételben is megmutatkozott, de a ŠKODA AUTO fejlesztette erőforrások számos további alkalmazási területen is megjelentek, s például tűzoltófecskendőkhöz és szivattyúkhoz is használják őket.

 

Átfogó fejlesztési és teszteljárás egészen a sorozatgyártásig

A korszerű motorok fejlesztése igen komplex folyamat. A koncepciófázis és az ehhez csatlakozó első tervek után szimulációk és számítások, illetve prototípusok készítése következik. Ezután számos üzemi teszt során vizsgálják a konstrukció olyan fontos tulajdonságait, mint például az akusztikai adottságok, majd a szakértők kidolgozzák a szükséges szoftvereket és elvégzik a szabályzóegység programozását. A világszerte alkalmazott motorok minőségét, megbízhatóságát és élettartamát mindenfajta éghajlaton végzett tartós- és közúti tesztekkel vizsgálják széleskörűen.

Ezt követően a ŠKODA mérnökei az aggregátok károsanyag-kibocsátását ellenőrzik, majd a homologizációs folyamat következik, mielőtt megszületik a sorozatgyártás jóváhagyása. A fejlesztési folyamat utolsó lépése a motorok integrációja a vállalatcsoport különböző konstrukciós platformjaiba. A ŠKODA benzinmotorok mellett bioetanol- és földgázüzemű (CNG) erőforrásokat is fejleszt.

 

Mérföldkövek – A Mladá Boleslav-i motorfejlesztés és -gyártás 120 éves története

1895 – A Laurin & Klement vállalat alapítása

1899 – Kiegészítő benzinmotorral bővül a kerékpárok kínálata és bemutatkozik a márka első teljesértékű motorkerékpárja

1905 – Az első Mladá Boleslav-i autó, az 1,0 literes V2-es motorral hajtott L&K Voiturette A bemutatója

1907 – Közép-Európa első soros nyolchengeres motorja a Laurin & Klement FF modellben

1908 – Az L&K első hibridmodellje az E-típus műszaki alapjain

1910 – Az L&K első repülőgépmotorja, az EL

1925 – Az L&K a plzeňi ŠKODA-konszernnel egyesülve gondoskodik a további növekedéshez szükséges tőkéről

1937 – Átállás az OHV-rendszerű szelepvezérlésre

1938 – A nedves hengerhüvelyek bevezetése

1964 – Egyliteres, négyhengeres motor a ŠKODA 1000 MB számára, nagynyomású öntési eljárással készült alumínium motorblokkal; kezdetét veszi a farmotoros ŠKODA-modellek korszaka (1964 - 1990)

1987 – 1,3 literes, teljes egészében alumínium motor, keresztben beépítve az elsőkerékhajtású ŠKODA FAVORIT orrában

1991 – A ŠKODA a Volkswagen-csoport tagjává válik

1997 – A ŠKODA a vállalatcsoport további márkái számára is szállít 1,0 literes, négyhengeres alumíniummotorokat

2001 – Megkezdődik az 1.2 HTP motorok gyártása

2009 – Beindul a turbófeltöltésű 1.2 TSI motorok gyártása

2014 – Mladá Boleslavban megnyílik az új motorcentrum